Tető le és vissza...

Ha valakinek volt már dolga tetőátrakással, felújítással, joggal érezheti magát szakértőnek. Igen igen, a tető fontos, mert nem ázunk meg alatta - gondoltam én. Háhá. Én aztán értek hozzá. Nekem aztán ne magyarázza meg senki, hogy ez nem elég tulajdonság egy tetőnek. Mert mi kellhet még? Ugyanis ha a tetőcserepek fednek akkor Kánaán van. Hát nem? 

Jó, jó. Mára már tudom, hogy nem. Főleg nem egy régi parasztháznál. Kezdjük ugyanis az alapoknál, egy kis képzavarral élve. Tehát a házon van plafon, amely szigetelve van felülről. Sárral és náddal. A plafon gerendái között (gondolom nem így hívják ezeket a gerendákat de ennél autentikusabb elnevezést most nem tudnék produkálni. :-) ). Ez a régen még jól szigetelő réteg mára már szanaszét töredezett, megvékonyodott, szóval a funkcióját nem igazán tölti be. Jobb eseteben a szigetelés fölött padlódeszkák vannak, amin lehet járkálni. Itt nálunk egy-két deszka keresztbe fektetve. Aztán jönnek a tetőgerendák, eldeformált tetőlécek és a cserepek, amelyek közül jónéhány egy jobb kiállású csipkehálóingnek is túl lukacsos lenne, nem is beszélve a szépen szabott műanyag zacskókról, amelyek a hiányzott tetőcserepeket voltak hivatottak pótolni. Vagyis rá kellett döbbennem, a cserepek kicserélése nem az egyetlen feladat ebben a projektben :-). 

Most azért idegen tollakkal ékeskednék ha azt mondanám bármi technikai közöm volt a tetőcseréhez, ezért nem is írok ilyet. :-) A lényeg hogy megjött a tetőfedőbrigád, természetesen előzetes felmérés után, és természetesen a megbeszélt időpontot egy-két nappal elcsúszva. Nem részletezem a szükséges anyagok beszerzésének folyamatát, mert az az előző bejegyzéseimben már taglaltam. Első körben a saras nádas gyönyörűséget kellett ledobálni a tetőről, amit párom -fogát csak kissé szívva- meg is tett. A fiúk megérkezése előtt a munka közben összes ujj keresztbe, jaj csak ne essen jaj csak jó idő legyen, jaj csak le ne essenek (ez csak én voltam :-)) A terv az volt hogy november 15.-re fejezzük be a tetőátrakást, merthogy jön a tél. Ehhez képest november 5.-én kezdődött  a munka, és 26.-i héten fejeződött be a projekt, amikor is a hétvégén elkezdett szakadni a hó :-) De addig szinte végig verőfényes őszi idő. Az a sok keresztbe tett ujj! Ugye. A képeken amiket mellékeltem, látszanak a stációk. Én elmondom őszintén hogy november közepén elvesztettem a lelkesedésem kicsit. Na jó nagyon. 

Közel álltam hozzá, hogy a véleményem szerint öt perccel tovább tartott ebédszünetet tartó fiúkhoz kirohanjak és elkezdjek toporzékolni, hogy ha most azonnal nem fedik le a házat akkor én aztán én aztán.....A mélypont azt hiszem akkor volt amikor hazaértem este melóból, és sietősen megközelítettem a mellékhelyiséget amelybe belépve a csillagos eget nézhettem. Na és ebben a pillanatban könnyesre nevettem magam és kinyitottunk egy üveg bort. 

A tetőátrakás lépései terv szerint amúgy a következők voltak:
1. sarazás ledobása
2. tetőszigetelés (ami a padló vízszintjére került nem a tető síkjára) elhelyezése -fólia és ásványgyapot.
3. tető padlózat deszkázása.
4. cserepek leszedése
5. lécezés kicserélése ( a gerendák jók voltak hip hip :-) )
6. tetőfólia felhelyezés
7. cserép visszarakás pótolva a rosszakat és hiányosakat.
... mindemellett a bádogozási munkák.

Annyit mondok, megvolt :-) Minden. Macskák élvezték. Főleg a gyapotban hempergést. Mikor elkészült a padló deszkázás, azért leszámoltam mind az ötöt. Biztos ami biztos.