Az úgy kezdődött hogy kaptunk egy nagyon kedves felkérést. Old település polgármestere (Baski László) megtisztelt minket azzal, hogy szerepelhettünk egy Dunántúli Naplóban megjelenő "vidékmellékletben". Az egy oldalas melléklet igazából Old települést mutatta be, de mi mint "csatoltak" beletartozunk ebbe a közösségbe hála istennek. Egy szombat délutáni időpontban, mondanom sem kell a felújítás kellős közepén :-), megjelent a polgármester és az újságíró-fotós, Babos Attila. András összefoglalta a nem épp kiforrott stratégiánkat a tanyára költözéssel kapcsolatban, készült néhány fotó és izgatottan vártuk a megjelenést. Amely el is jött, méghozzá elég hamar, egy nagyon kedves barátnőm fel is hívta a figyelmemet hogy mekkora kép van rólunk az újságban. Aztán megláttam. És tényleg. Bazi nagy. Enyhén szólva sokkolódtam :-) Már persze félretéve őrizgetem hogy majd az unokáim is látni fogják... remélem :-) Mesélem majd hogy hihihi öreganyátok milyen kis vidám volt a jóvágású öregapátok mellett :-) Meg hogy figyeld már macska hogy beficcent a képbe. Ja meg hogy emlékszel hogy akkoriban csak egy napig tartott a másnap :-)? Meg hogy nézd már mennyit szívtunk azzal a tetővel. És emlékszel amikor azt hittük hogy nálunk mindig lesz valami mesterember meg a segédje, meg tuti hogy még eggyel kevesebb festéket vettünk, meg szaladj már el a legközelebbi településre 25 kg Rigips-ért? És hogy mennyi dolog van amire nem számítottunk amikor ide költöztünk? És mennyi amire meg igen? És hogy mennyire jó hogy ide költöztünk? :-D
