Sajttündérek

Sajttündérek kavarnak

Ezt a bejegyzést már régóta érlelem (jaj ez is milyen jó kis sajtkészítős szó :-) ), konkrétan augusztus vége óta, amikor is volt szerencsém részt venni Pozsa Panni sajtkészítő tanfolyamán. 

A tanfolyamot a weboldalán (http://www.hazisajtkeszites.hu/) találtam és egyszerűen nem tudtam ellenállni. És meg kell mondjam, felejthetetlen élményben volt részem. 

3 nap Biatorbágyon egy erdei táborban egy kötegre való különleges emberrel, akik nagy nagy lelkesedéssel vetették bele magukat a sajtkészítés tudományába, és természetesen az oktatónkkal Pannival, aki gigászi méretű türelemmel viseltetett irányunkban és elérte hogy diákjai azóta is töretlen lelkesedéssel kísérletezzenek, keverjenek, érleljenek. Az elméleti rész után két és fél napig hőmérőztünk,oltottunk, alvadékot vágtunk, csöpögtettünk, formáztunk, préseltünk. És nem mellékesen kóstoltunk, kóstoltunk és kóstoltunk. 

Mozarellakészítés titkos fogása

Elmondanám, hogy a sajtkészítés folyamata nem egyszerű. Sőt. Gyengébb idegzetűek csak dobozos sör, esetleg Hernyák birtokról származó bor támogatásával kezdjenek hozzá és még így sem garantált a siker :-). Ami mindennek az alapja az ugyebár nem meglepő módon a tej. Ami nem mindegy, hogy milyen. Az egyik legfontosabb ismérvén kívül, vagyis, hogy milyen állathoz tartozott eredetileg, még számos más szempontot is figyelembe kell venni. És amikor végre megvan a megfelelő tej, akkor végre kezdődhet a munka. Mivel az egyik lényeges szempont a tej frissessége, a beszerzésénél kisebb akadályba ütköztem amikor itthon megpróbáltam alkalmazni a tanultakat. A környéken senki nem tudott friss (nem pasztőrözött és egy-két napig hűtött) tejforrást. De aztán ragyogó ötletünk támadt. Egyik nap hazafelé menet megálltunk az út mellett ahol tehenek legelésztek. És ilyen egyszerű :-). 

Első sajt segítség nélkül :-)

Eddig még egy félresikerült joghurt, és egy egészen ehető bazsalikomos friss sajt van a rovásomon, amellett, hogy a  táborban, természetesen segítséggel, egy kifejezetten finom édesköményes friss sajt és egy trappista jellegű érleltebb készült amit még itthon szeretgettem. A megszerzett tudás mindenesetre alkalmassá kellene, hogy tegyen többek között krémsajt, orda, mozarella, friss sajt, joghurt, túró és akár parenyica készítésére is.... Nem mondhatom, hogy ellen tudok állni a kísértésnek. Mindenképp folytatom. Itt a blogban is.

Meglepetések

Mint említettem, bővítünk. A bővítés közepette a munkám elszólított 4 napra, péntek délután jöttem haza. Nagyon sok változás történt. Kevesebbek lettünk egy fürdőszobafallal, egy wc-vel, viszont kialakult az új hálószoba, és  az új kemence kéménye is félig elkészült. A munkálatokról folyamatában részleteket a későbbiekben és az elejéről, most csak annyit hogy a sokkoló falhiányok mellett a nyitott fürdőszobában felfedeztem két nagy újdonságot, hirtelen lett plusz két macska a ház körül. :-) Valahogy hozzánk csapódott két apró jószág, és mivel a házon a fürdő felől nem volt fal és ajtó, szépen behúzódtak. A kutya jó házőrző módjára  megrettenve hátrál amikor a tenyérnyi macs fúria módjára prüszköl :-). Nevük is van már, bár a kőművesünk úgy néz ki az egyiket bevállalja, de a hagyományokat nem megváltoztatva (macskáink mind édesség-nevűek) fél órás ötletelés után a Puszedli és Zserbó véglegesedett. Azóta lett fal a ház hátsó végén ( a fürdőszobán ugyan még nem), ezért az új édességek kikerültek a teraszra egy jól bebugyolált, törölközővel bélelt dobozba és lassan a szocializálódnak. Folyt köv. :-)

Magaságyás 2.

Mondhatom hogy van tapasztalatom a magaságyással. És ráadásul a blogban szerintem ez eddig a leghasznosabb téma, bár igyekszem majd nem csak a kalandokról beszámolni, de több használható praktikát is feltenni, már amennyiben lesz ilyen :-).

A szívünknek kedves magaságyás publikálása után (Magaságyás) sok kérdést kaptam, hogy miért jobb ez a fajta ágyás mint a földön lévő, amelyet igyekeztem megválaszolni. Ezen túl úgy döntöttem, itt az ideje leírni a tapasztalatokat az első "évad" után. Attól tartok, ahány magaságyás, annyi féle beültetési gyakorlat, én is egy tonna infót találtam a neten, amikor turkáltam.

Az biztos , hogy jövőre finomítok a módszeren, mert van egy-két növény ami nem biztos, hogy a megfelelő helyen volt. 

Idén a következő stratégiát követtem: a házhoz közeli  keretbe ültettem "normál" és koktél paradicsom- valamint paprikapalántákat. A gazosodás szempontjából telitalálat volt a beültetés, ugyanis alig kellett gazolni, főleg miután mulcsot is tettünk a tövekhez, ez a vízháztartást is segítette, nem kellett olyan gyakran öntözni. Ezeknél a palántáknál inkább a balfácánságom volt az igazi baj, azon túl hogy nem kötöztem fel őket időben, még a hónaljhajtások kitörését sem csináltam megfelelően, vagyis szinte a földig burjánoztak a paradicsomtövek :-)  

A másik ágyással kicsit jobban startoltam: eperpalánta, spenót, újhagyma, snidling, kakukkfű, metélőpetrezselyem, és rozmaring. Aztán amikor a spenót elkezdett felmagzani (vagyis magot hoz, és akkor már nem javasolják a főzőcskézést belőle) kiszedtem és helyettesítettem mangolddal (ezeknek nagyon jó helyük van most a fagyasztóban, hozzáteszem jelenleg egy fűszálat sem lehet a fagyasztófiókokba beletuszkolni). 

A kiszedett spenót helyett uborkamagot is vetettem, amit sikeresen meg is karóztunk, mármint nem a magokat, hanem a növényeket amikor már kibújtak (ez a képen is látszik,  faágakat meghajlítva összekötöztünk), idén tulajdonképpen uborka-nagyhatalom voltunk. Legalábbis a nyers uborka tekintetében. A befőzés már nem ment ennyire zökkenőmentesen, de erről majd egy másik bejegyzésben :-).

Most októberben , még érik a koktélparadicsom ( kolléganőmtől kapott palántákból), van még egy két paprika, és a fűszernövények sem hagyják abba a burjánzást. Éljen a magaságyás, nekünk bevált :-).

B mint blog, és mint bővítés

Az igazság az hogy télen,amikor nincs kint munka kertben, és elég hamar beszorulunk  a házba, valahogy jobban megy az írás, de való igaz megint lemaradtam  a közzétételekkel. Mentségem nincs, talán csak annyi hogy körülbelül 5 piszkozatom van, amiket még csiszolgatok, reszelgetek, hogy bevállaljam :-) Azt bizonyára észleltétek hogy egy kicsit megváltozott a látvány, eljutottam arra a pontra hogy jó lenne kicsit kipofozni a felületet. Mivel egyenlőre még próbálkozom, nem zárom ki hogy a következő néhány alkalommal mindenféle akciókat követek el a színek, elrendezés és hátterek tekintetében, de azért ez még ugyanaz a blog :-) 

Jobban mondva egy, az utóbbi időben tapasztaltabbnál gyakrabban frissülő....

Nem tudom kiderül-e a címből de bővülünk, megint, illetőleg még mindig :-) Ennek sok vetülete van, mindenképpen érdemes lesz őket leírni, de előzetes annyit, ismét van kőművesünk. Aztán lesz vízszerelő, és kemenceépítő is. És mindez még csak a kezdet :-) A bővítésről részletek is közlök majd, mondhatni élő adásban. Jelenleg a tervezés, építőanyagok beszerzése, költségbecslés, költségek számbavétele, újratervezés, anyagbeszerzés, újratervezés, szállítók fogadása, sopánkodás az összetört beton gyalogjárda felett amely nem bírta a homokot szállító teherautó súlyát, újratervezés, biztonságos helykeresés a többi építőanyagnak, nyílászáró hazaszállítása feleség otthagyásával, számolgatás, újratervezés, betonkeverő javíttatása a kocsi fényszórójánál, betonkeverés, alapozás fázisában vagyunk. 

Háziállataink már-már sztoikus nyugalommal veszik tudomásul és alkalmazkodnak a kialakult helyzethez, kutyánk engedelmeskedve jön mikor megkötöm ha jönnek a szállítók, macskáink  tulajdonképpen a szerszámot adogatják a villanyszerelőnek.:-) Mondhatom, teljesen fel vagyunk készülve az újabb akadályok megugrására...